Azon leszek hogy minnél gyakrabban hozzak részeket sőt arra is törekszem, hogy jó és izgalmas részeket irjak. Ha tetszik a prológus akkor komizzatok vagy iratkozzatok fel. Mindenkinek jó olvasást kívánok aki belép ide. Remélem majd elnyeri a tetszéseteket ez a blog.
Harry szemszöge:
A suliban minden áldott nap piszkálják, szívatják a legjobb barátomat Adam-et. Sosem mondja el miért bántják, hiába faggatom. Előbb utóbb feladtam azt hogy kérdezősködök.
Egyik nap elfajultak a dolgok, oly annyira hogy tiszta kék-zöld folt volt mindenhol és egy csomó sebhely virított az arcán. Ismét próbáltam kérdezgettem, de megint csak sikertelenül jártam. Foggalmam sincs még is hogyan szedhetném ki belőle.
Következő nap is szekálták, de ezúttal közbe léptem.-Álljatok már le! Normálisak vagytok?!-kiabáltam rájuk.-Mégis mi a fenét ártott nektek amiért állandó jelleggel piszkálnotok kell?!
-Sok ok van rá-mondta az egyik osztálytársam, aki Adam mellett állt.
-Például?-kérdeztem szemöldökömet felhúzva.
-Majd a barátocskád elmeséli mi a szitu-nevetett gúnyosan a másik osztálytársam, majd erőset lökött Adam-en aminek következtében ő a földre esett. Kezemet nyújtottam felé, amit elfogadott és segítettem felállni neki.
Röhögve mentek ki az osztályteremből.
-Na akkor most szépen elmondod, hogy ezek miért csesztettnek-határozottan mondtam. Lehajtotta a fejét.
-A kinézetem miatt-hangja halk volt.
-Mi bajuk azzal hogy emós vagy?-vontam fel a szemöldököm.
-Ezt te nem értheted-ezzel elrohant..........
